A Balatonszabadi Református Egyházközség alapítása a XVI. sz. első harmadára tehető. A település akkori neve Fok-Szabadi. A gyülekezet történeti leírása a XVII. sz. közepétől kezdve ismeri és tartja számon lelkészeit és tanítóit. A településen élt és szolgált Séllyei (Béllei) János is, akit több társával együtt gályarabságba hurcoltak az ellenreformáció idején. Az egyházközség őrzi de Ruyte Admirális leszármazottaitól az emléklapot, mely megemlékezik személyéről. A prédikátor, a feljegyzések szerint, visszatért fogsága után szolgálati helyére. Emléke ma is él, ő lett a Dél-balatoni Református Gyülekezetek Regionális Együttműködése több állandó programjának „védnöke”. A gyülekezet történetében több templompusztulás volt. A reformátusok első fatemplomát a kuruc-labanc időkben egy Feiszter nevű német tiszt parancsára felgyújtatták. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a gyülekezet írott anyagai csak a XVIII. sz. közepétől kezdve maradtak ránk. A gyülekezet második templomának méretét és erősségét a XVIII. század ellenreformációs rendelkezései szigorúan megszabták. Szerkezete ágasokkal kialakított, a falakat viszont csak vesszővel fonhatták meg. A gyülekezet, mikor a templom kicsinynek bizonyult volna, maga kívánta azt megnagyobbítani, de a munkák befejezése előtt kiderült szándékuk. Ekkor a veszprémi vármegye rendeletére vissza kellett gyöngíteniük a már megerősített szerkezetet. Változást a Türelmi Rendelet hozott. A gyülekezet azonnal hozzáfogott kőtemploma megépítéséhez.
A Balatonszabadi református templom 1794-ben épült népi barokk stílusban. Az épület egyszerű, de karakteres megjelenésével jól illeszkedik a magyarországi református templomépítészet hagyományaihoz. A templom homlokzatát visszafogott copf stílusú díszítések jellemzik, míg tornya gúlasisakos kialakítású, amely a korszak jellegzetes vonásait hordozza. Építőanyaga tégla és kő vegyesen.
A belső tér sajátos hangulatát a kazettás mennyezet és a puritán, de mégis meghitt atmoszféra adja. A templom egyik különlegessége az 1894-ben készült szószék, amely a népi barokk díszítőelemek finom ötvözetét mutatja.
A templom története során többször is átalakításokon esett át. A legjelentősebb felújítások közé tartozik a 2004-es tetőszerkezet-csere és toronysisak-megújítás, valamint a 2009-es belső renoválás, amely során a falak új vakolatot és festést kaptak. 2011-ben teljes külső felújítás történt meg. A Magyar Millennium évében a templomban új karzat, orgona, úrasztala és keresztelőmedence készült, melyek ma is a műemléképület legszebb díszei. Az 500 sípos versenyorgona nemcsak a gyülekezeti énekeket kíséri, hanem hangversenyek és ünnepi alkalmak során is megszólal, így kulturális és zenei jelentősége is kiemelkedő. Hangzása gazdag és méltó módon egészíti ki a templom szakrális terét. Az orgonát 2006-ban újították fel.
A templom két régi nagy harangját az első világháborúban a gyülekezet felajánlotta, új harangok 1924-ben készültek a Szlezák-féle harangöntő műhelyben.
A Balatonszabadi református templom műemléki védelem alatt áll, és a település egyik legfontosabb történelmi és vallási építménye. Nemcsak istentiszteleti hely, hanem a közösség összetartozásának jelképe is, amely méltán képviseli a magyar református hagyományokat és építészeti értékeket.